Csak mert szeretem az őszt

A mai fiatalság

Bezzeg az én időmben... Ismerős ugye? Minnél idősebb leszek, annál jobban jövök rá arra, hogy van némi alapja ennek a kijelentésnek. Szóval, legyen téma a mai fiatalság. Először is kezdjük avval, hogy mit látok én a mai fiatalságból. Szex, drogok, pia, balhék pénz. Az a baj, hogy itt még a csapból is a szex folyik. Nekem az első párkapcsolatom az közép iskola első osztályában volt. És ha hiszitek, ha nem, kb 2 hónap alatt 2x smároltunk. Nálunk a csók is nagy valami volt. De ha most szétnézek mit látok? 12 éves gyerekek nyalják-falják, fogdossák egymást keresztbe-hosszába. Érdekes, hogy ez mind abból következik, hogy a média úgy állitja be a szexet, mint egy szabadidős tevékenységet. Viszont a szülő - gyerek között a szex, mint téma, bizony tabu. Mint tudjuk, a gyerekek hajlamosak tenni azt, ami tiltott. Igy ez a tabu kiváncsivá teszi a gyereket és érdeklődni kezd a szex iránt... tul korán. A szülő gyakran nem tud mit kezdeni ezekkel a gondolatokkal. Egyre korábban akarnak a gyerekek szórakozni. Emlékszem, én 13 évesen még legóztam, mig a mostani gyerekek már koncerteken, majdnem semmi ruhában, egyik kézben a cigi, másikban az üveg sör, miközben vadul riszálja magát egy 30 éves férfinek. Vagy épp a vécében okádik vagy a haverokkal, egy eldugott helyen füves cigit sziv. És ezt a szüleik nem tudják aztán, csodálkoznak, hogy a féltett gyermekük belőve, holt részegen esik be az ajtón, összeokádva az egész szobát, aztán másnap reggel sírva jön ki a fürdőből, kézben egy terhességi teszttel és közli a szülőkkel, hogy "terhes vagyok" A gyerek 12-13 évesen könyörögni kezd. A jó szülő bezavarja a szobába, a rosz pedig azt mondja, jólvan kisfiam/kislányom menyjél ha annyira akarsz, de jó legyél. Erre a válasz természetesen, "igérem hogy jó leszek", közben azon gondolkodik már, hogy milyen piából fog berúgni aznap este. A másik probléma, hogy nagyon elérhetők lettek a drogok a fiatalok számára. felmérések bizonyitják, hogy a 12-16 éves fiatalok 80% már kipróbálta a füvet. Hát ki az a köcsög, aki füvet ad el egy gyereknek? Le kellene lőni. Emlékszem régen 18 éven aluliak nem vehettek alkoholt sehol. Most meg 12-14 éves gyerekek részegen támolyognak ki a kocsmából, összehányva a bejáratot. A másik meg a botrányos viselkedés és a balhézás. Mert a gyerek mit lát? Botrányokról elhiresült sztárokat, akik ideálokká válnak és egy könnyen befolyásolható gyerek követi ezeket az ideálokat. Nyiltan kimerem jelenteni, hogy a mai fiatalság sorsáért a média és a szülők a felelősek. Egy-két istenes pofon és akkor kisírja magát és megnyugszik. Hidd el, jobb ha a gyereked azzal vádol, hogy nem engeded ki szórakozni, minthogy később avval, hogy egy drogost neveltél belőle. Utólag örülök, hogy nekem ilyen szigorú apám van, de az a baj, hogy ő tényleg tulzásba viszi a nevelését. A gyereket addig kell nevelni, mig lehet hatni rá. aztán már eltudja dönteni, hogy mi a jó és mi a rosz. A mai gyerekeket egyre jobban hajtja a pénz. Ezt is a rosz szülői neveleésnek köszönhetjük, mely arra tanít, hogy a pénzen bármit meglehet venni. Végignézve rajtuk csak sajnálni tudom őket. Sajnos elkerülhetetlen már az erkölcsi hanyatlás. És gondoljunk bele, ők a jövő nemzedéke és ők fogják majd irányitani a világot. (csak én érzem úgy, hogy hamarosan mindennek vége?)

Majd egyszer megszokott lesz ez a látvány?

Most bemásolok egy cikket, amit az imént találtam. Az internetről és a médiáról van szó.

Hol tart a mai fiatalság?

Napjainkban egyre több embert ragad magával az Internet és ez a következő nemzedék viselkedésén is...

Napjainkban egyre több embert ragad magával az Internet és ez a következő nemzedék viselkedésén is meglátszik. Nagy népszerűségnek örvendenek a közösségi oldalak, melyeknek megvan az előnyük is és a hátrányuk is. Előnyeik közt felsorolható az egyszerűbb kapcsolattartás, ismerősök felkutatása, és ezzel a világ másik pontján élő rokonunk, ismerősünk is pár kattintással elérhetővé válik.

De megvan ennek a buktatója is. Ahogy körbenézek az egyik ilyen oldalon, megdöbbenve látom a 9 évestől 14 éves korig terjedő korosztály "fellendülését". A minap feltévedtem ennek, a myVIP csevegőjére. Este 7 óra felé járt az idő, ami még nem mondható egy késői időpontnak. A felhasználók száma kb. 90-100 fő körül lehetett. A szobák közül én a legnépesebbet, az Előszobát választottam. Tudni kell még azt, hogy mindenki teljes névvel, valamint becenévvel jelenik meg az oldalon, így minden egyes társalgó számára elérhetővé válik a másik személy adatlapja, képei, videói, adatai. A legtöbb üzenet ebből állt: "12 év körül csajok írjatok!";"9 éves csajszi vagyok, nem akar valaki ismerkedni?","14 éves vagyok, csajok privi", "13 éves pasik privi". Megnéztem ezek közül pár gyereknek (mert nem mások) az adatlapját, és le voltam levegősödve. Amikor én voltam ennyi idős, meg sem fordult a fejünkben az, hogy mi 9,10,11 évesen a gép előtt lógjunk akár késő estig is (a 9 éves kislány 11-ig jelen volt!!), hanem mi inkább bringáztunk, a lakótelepen lógtunk, elütöttük az időt, és nem a gép előtt állatkodtunk. Döbbenet, hogy hol tart a mai társadalom. Szerencsére fél11 körülre "bezárt" a gyerekmegörző, így tényleg az idősebb(?) korosztályé volt a terep. A 16-17 év körüli és efeletti fiatalok domináltak. Eltűntek a privis üzenetek, végre élhetővé, élvezhetővé vált a chat.

Másnap dél körül-szimplán kíváncsiságból-ismét fellátogattam, és 160 ember tartózkodott fent. Ismét voltak a másodperc tört része alatt váltakozó "11-12-13 éves pasik privi" valamint az ellenkező nem által írt hasonló üzenetek. Az egyik lány 16 évesnek adta ki magát, PartyCica becenévvel és a következő üzeneteket írta:"Pasik és csajok gyertek privizni, ha akartok egy buliba jönni.", "Habparty lesz, gyertek ismerkedni jó csajok, jó pasik", "Én coctailokat szoktam inni, a barátnőm iszik baracklevet." Ez a stílus nem éppen a 16 év körüli korosztályra jellemző tudtommal. Bár ezek után nem lepődök meg semmin.

Ma reggel-ahogy beléptem az oldalra, megnéztem, hogy mennyien látogatták meg az adatlapom. Ismerős nevekkel találkoztam, akiket előző nap láttam a csevegőn. Összesen 35(!!) ember nézte meg az adatlapom, ami nálam rekordnak számít. Soha nem nézték meg ennyien.

Miért került ide a fiatalság? Mi az oka ennek? Egyszerű a válasz. A média, az Internet hatalma. Mindenhol ezt látják, hogy már 10-12 éves kortól megy az ismerkedés, lassan a szex is, (szerintem nem csak lassan, hanám már nagyban megy... (a szerk.)) és ők is túlságosan korán akarnak felnőni. Kimarad az egyik legjelentősebb életszakasz, amikor még felhőtlenül élvezhetnék a játék örömét. Az én öcsém is 9 éves, tudom, hogy nap mint nap mit csinál. Nem a gép előtt lóg, de ha mégis, akkor sem chatel, hanem valamelyik autós játékban "kergetőzik", vagy éppen a Cartoon Network weboldalán játszik valamelyik rajzfilmhősről elkészített játékkal. Én úgy érzem, hogy ezekhez a gyerekekhez képest neki teljes élete van, egy normális felnőtt válhat belőle. De ez sajnos neveltetés kérdése is. A szülői háttér elengedhetetlen mindehhez. Ha a szülők nem tudnak hatni gyermekükre, akkor onnantól elindult a lavina, és ez már egy ördögi kör. Ő is hasonlóképp fogja felnevelni a gyerekét majd, mert ezt látta a szüleitől. Kellő odafigyeléssel, valamint ha kell, akkor fenyítéssel elkerülhető lenne ez az egész. Ez a határ pedig egyre lejjebb fog csúszni. A tinédzser kor a 13-14 éveseknél kezdődött, és általában a 18 éves kornál fejeződött be. Mára ez a 11 éveseknél kezdődik, és szeretnének a 16-17. életévükre felnőttek válni. Testileg talán elég érettek már, de a lelkükben még gyermekek. Évek múltán ezekre az emberpalántákra fogják azt mondani, hogy "nem volt gyerekszobájuk". Tényleg nem volt, és ha a szülők nem változtatnak a hozzáállásukon, akkor az elkövetkezőkben ez a kifejezés már el fog évülni, ahogy világra jönnek, kész felnőttek lesznek. Kicsit lesarkosítottam a dolgot, de szerintem ezzel érzékeltethető igazán az, ami a mai világban megy.

Remélni tudom csak, hogy ezeknek a gyerekeknek, valamint elsősorban szüleiknek megjön az eszük. Ha már nem késő...(Az a baj hogy már késő... A szülők azon versenyeznek hogy ki engedékenyebb... (a szerk.))

Nos, vigyázzunk majd a gyermekeinre. Lehet, hogy haragudni fognak, de később majd megköszönik, hogy nem egy csavargót neveltünk belőlük.

"Csupán az ember, a mohó, a vad, A gonosz ember ne bántana csak!"

Juhász Gyula:

 A mizantróp

Én szeretem a hű teheneket,
Szemükben annyi mélabú eped.

És szeretem a fáradt lovakat,
Mikor a jászolnál boronganak.

És szeretem a víg kakast, ha szól,
Mikor gyöngy szürkül lila ég alól.

És szeretem a tücsköt, monoton
Gyászával nyárutói lombokon.

Csupán az ember, a mohó, a vad,
A gonosz ember ne bántana csak!

Nem tudom mi van velem az utóbbi 9-10 hónapban. Egyszerűen undorodom az emberektől. Ha emberek közé megyek, elfog a szorongás, mintha attól félnék, hogy valaki megtámad. Nem érzem jól magam emberek között. Kivétel mondjuk az igaz barátok, a párom, és néha a szüleim. Mondhatni, hogy az ismeretlen emberektől félek. Egyszerűen nem birok a közelükben lenni. Fesztiválozás. Érdekes téma. Rockmaraton is úgy nézett k,i hogy egész nap a sátorban vagy a sátor előtt voltam, azután este megnéztem 1-2 koncertet, majd mentem vissza a sátorba. Egyszerűen kerülöm az embereket. Ha mégis emberek közé tévednék, akkor is csak lesem őket, kerülök mindenféle szemkontaktust. Bulizás is abból áll, hogy inkább nézek ki a fejemből figyelem az embereket. Minden tekintet mintha ellenszenvesnek tűnne. Ezt nevezik mizantrópiának? Valószínű. Nem érzem magam biztonságban emberek között. Néha egyedül sem, főleg ha sétálok. Képes vagyok a hoszabbik úton végigmenni, csak azért, hogy ne találkozzak egyetlen emberrel sem. Ez nem mindig volt így. Volt mikor minden hétvégén be volt sózva a picsám, hogy "jujj koncert, pia, haverok, sok ember". Ma már nem nagyon tud izgatni. Inkább egy jó beszélgetés egy üveg bor mellett, vagy ilyesmi, csak ne menyjünk emberek közé. Undorodom a rám szegeződő tekintetektől, a "te meg má' hogy néző' ki" dumáktól. Bazz... Ha nem tetszik, nem kell rámnézni. Ennyi... Probléma megoldva. Emlékszem, régen akár provokálásból is képes voltam kiöltözni, de mára már nem igazán van kedvem. Nem szeretnél feltünő lenni vagy hogy mindenki engem nézzen. Szeretnék már évek óta valami jó együttest öszehozni. De nemtom mi lenne velem a szinpadon, egy koncerten, ahol mindenki minket néz. Nem tudok beilleszkedni a társadalomba. Egyszerűen mindig kilógok a sorból. Nem vagyok rá képes, hogy olyan legyek mint az a másik. De őszintén, ennek örülök. Nem akarok olyanná válni, mint amit utálok. Próbálok nem feltünő lenni, de ilyen külsével nagyon nehéz. Főleg, hogy már a hosszú fekete hajért is megnéznek, meg a bakancs miatt.

Egyszerűen nem érzem magam jól mutáns majmok között (mutáns majom - eszik, baszik, verekszik). Undorodom tőlük, szorongok köztük. Utálom, hogy mindenért kérdőre vonnak.... Nem tudom mi van velem.

"Ufók és istenek
Lehet, hogy nincsenek
De ha mégis, néha eljönnek, hogy nézzék
Hogy ez az ötmilliárd mutáns majom
Hogyan szagolja a saját mocska bűzét"

Őszi séta

A sáros utat már vastagon betakarta a matt színekben pompázó avar-szőnyeg. Előttem álló fára vetem a teniktetem. Göcsörtös ágait a szél ide-oda rángatja. Olyannak tűnik mintha, egy öreg vándor integetne, mielőtt útnak indul az ismeretlenbe. Lehulló leveleit uralja már a komor valóság. Tovább indulok. Lábam alatt ropog a száraz avar. A nap fényes sugarait lassan leigázzák a sötét és komor esőfelhők. Tekintetem felemelem az ég felé. Szemem hirtelen megakad egy elhagyatott fészken az egyik platánfa kopár ágai között. Egykori lakóját, már magával vitte az elmúlásba menetelő természet. Minden csendes, haldoklik. A szél, mint egy csintalan kiskölyök a szemembe fújta a hajam. Nem törődöm vele. Továb menetelek a kopár fák között. A szél kisérteties zúgása felcsigázza az elmém. Avarból ágyat vet magának az erdő szelleme. Ki fog vigyázni az öreg fákra miután beköszönt a tél? Emberek jönnek, majd kivágják őket. Magukkal viszik és a tűzre dobják a fűrészektől megszabdalt, meggyötört testüket. Össze húzom a kabátom. Egyre hidegebb a szél, melynek gyermeteg pajkosságát felváltja a felnőtt düh. A rozsdabarna levelekkel borított erdő halk nyögését viszi magával. A fejem felett elrepül egy hollópár. Biztos a közeli földekre mennek élelemért. Egész testem lassan átjárja a hideg szél. Ilyenkor az ember szívét átjárja a reménytelenség. Minden olyan baljóslatú, mintha valami rettenetes dolog bekövetkeztét jelezné. A gyászfelhők egyre lejjebb szállnak. Lassan elered az eső. Kinyitom az esernyöm. Az eső dallamos kopogása az ernyőn olyan, mint az apró paták dobogása kint a legelőn. Sétálok tovább, egyre beljebb az erdőbe, ahol a komor őszi szél játsza az elmúlás dalát. Lassan bolyongok a fák között. Egyre vadabb táncot járnak a lombtalan ágak. Egyre jobban fázom. Már a lelkem is átjárja a hideg szél. Hívogat magával az elmúlásba. Tovább indulok. lassan kiérek az erdőből. Hátratenkintek.

Nyugovóra térsz. De ki tudja, hogy fel ébredsz -e majd ösi álmodból....

"Figyelj csak a tücsök dalára, ha hangosan csattog az őszi éjben, azt sírja, hogy majd meghal nemsokára."

(Masaoka Shiki)

Egy kis humor

Zágoni Attila

AZ IDEGENVEZETŐ
- Kedves vendégeink, valamikor itt egy várrom volt. Ma még nem tudjuk egészen pontosan, mikor építették a romot, de nemzetközi híru szakemberek szerint vagy idoszámításunk elott, vagy utána. Annyi biztos, a tatárok is feldúlták, amit az ásatások folyamán elokerült sok kutyafej bizonyít. A törökök ittjártáról tanúskodik, egyebek mellett, egy teljes tetrabugyogó-készlet és egy termosz feketekávé, amit még melegen emeltek ki a földbol.

Az ásatások folyamán felszínre került sötét üregekben egyébre is fény derült. Rábukkantak például egy teljesen üres üregre, melybol könnyen kikövetkeztetheto az akkori nincstelenség és a szellemi sötétség. A tudósok biztosra veszik, hogy a vízigótok is megszállták a romot. Kétségtelen, hogy ok tengeren, azaz vízi úton érkeztek, innen kapták a nevüket is. Persze, akkor még tengerfenék ülte meg a vidéket, amit bizonyít az is, hogy a nagyobb tócsákat a téesz-tagoknak máig sem sikerült lecsapolniok. A vízigótok szerették a vizet, de a barkácsolást már kevésbé, ezért a vikingektol béreltek felfújható deszkacsónakokat.

Ahogy a vízigótok leapadtak, megérkeztek az avarok. Osszel jöttek, és száraz falevélen aludtak, innen kapták az avar nevet. Az avarok után a gallok voltak bejelentve, de a rossz ido miatt az asszonyok otthon tartották oket.

Mikor a törökök meghallották, hogy üresedés van, nyeregbe pattantak, és újból itt teremtek. Nekik az asszonyok nem tudtak parancsolni, mert a szájuk fátyollal volt bekötve. A török szultán, csubuk gyanánt, jóképu menyecskéket kért, de az oslakosság hosiesen ellenszegült, és az aggokat kezdte mutogatni. Erre ot elöntötte a pulykaméreg, reszketni kezdett rajta a selyemholmi, és kezdetét vette az ostrom.

A törökök almaszedo létrákat támasztottak a várromnak, az oslakosság azonban észrevette a cselt, és üstökben szurkot melegített. Igen, de a törökök is kapcsoltak, hogy a szurok nem járdakészíteni kell. Menten dühbe gurultak, és hágdosni kezdtek az almaszedo létrákra. Az oslakosság jogaival és olvadt szurokkal hozakodott elo, mire a törökök a várat bevették, s annak népét elvitték a janicsárképzobe.

A várrom lakói azonban okos emberek voltak, ösztöndíjjal végezték el a janicsárképzot. Az államvizsga letétele után beolvasztották oket a nagy török hadseregbe. De ok addig-addig ügyeskedtek, míg mind egy századba kerültek. S mikor megkérdezték, hogy ki ajánlkozik bevenni azt a romot, ahol ok laktak egykor, hosiesen jelentkeztek.

Az ostrom nem tartott sokáig, mert a rom teljesen lakatlan volt, csak az egereket kellett kiebrudalni belole. Hosiesen nekifogtak, s ebbol az egerek megértették, hogy itt nem lehet kukoricázni, jobb, ha avas tökmagot esznek egy csendesebb romnál. Az oslakók pedig elfoglalták az osi fészket, és tojásokat raktak le benne. Az ásatások során elokerült tojáshéjtörmelék egybehangzóan és ékesszólóan bizonyítja ezt.

CSak egy vers

 Edgar Allan Poe:

KÜLÖN

Gyerekkoromtól fogva nem
Olyan vagyok, mint más. Szemem
Nem úgy lát, nem közös kutak
Habja bennem az indulat.
Nem közös forrásból ered
Bánatom. Gyújtva szívemet
Más fokra izzik örömöm.
S ha szeretek: azt is külön.
Ott - gyerekkoromban - a vad
Élet hajnalán: ott fakadt
Ez a varázs - a jó s hamis
Mélyekbol -, mely kötöz ma is:
Forrásból lett, gyors patakból,
Sziklahegyen rot falakból,
Napból, mely lekörözött
Oszi aranyfény között,
Villámból az ég alatt,
Amint elszállt, elszaladt,
Dörejbol, vihar ha forrt,
S fellegbol, mely olyan volt
(Bár kéklettek az egek)
Szemre, mint egy szörnyeteg.

Cím nélküli

Elhatároztam hogy megpróbálom rendszeresen vezetni a blogom, mert az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam. Szeretném ha irnátok megjegyzéseket vagy valamit, ha már olvasátok... Köszönöm

Zene ajánló

Egy jó kis Black Metal muzsika... :)

A kíváncsiság

Érdekes egy lény az ember. Legnagyobb hibája vagy erénye (mindenki döntse el maga), a kíváncsiság. A kiváncsiság emelte ki az embert az állatok közül, és a kíváncsiság tette őt az evolúció koronájává. Hogyan lehetséges ez? Az ember tudni akar dolgokat, az ember kérdésekre keresi a választ. Az ember mindenbe beleüti a mocskos orrát. Ezért egyre több tudást birtokol, amivel felülemelkedhet a többi lényen. De a kíváncsiságot nem szabad összekeverni a tudásszomjjal. A kíváncsiság egészen más. A kíváncsi ember olyan dolgok után kutat, ami nem rá tartozik. Miért mondják, hogy a ki kíváncsi az hamar megörekszik? Azért mert a kíváncsi ember idegeskedik és aggodalmaskodik az miatt, hogy sikerül -e neki megtudnia a dolgokat. És mivel jól tudjuk, hogy a stressz milyen dolgokat vált ki, akkor bizony igaz, hogy aki kíváncsi az hamar megöregszik. Vannak dolgok, amiket tudnunk kell. Ezek azok a dolgok, amik a lelki és szellemi épükésünkre vannak. Bár ez inkább a tudásszomjjnak nevezhető jelenség. A kíváncsiság viszont azokat a dolgokat boncolgatja, amiket nem minen esetben lenne jó tudni. A tudás kelthet félelmet, haragot egy másik személy iránt, ezért vannak dolgok amiket nem jó tudni. Mert ugye "ha nem tudom nem fáj"! Miért vagyunk kíváncsiak? A szóban benne van a "kíván" ige. Ugye a kívánságok gyakran nem erkölcsösek és nem tiszták. Ezért mondatjuk, hogy a kíváncsiság egy nem tiszta kívánság egy olyan dolog felől, amit jobb nem tudnunk. De ha mélyebben belegondolunk ez így van. Jöhetnétek most azzal, hogy: "ha kíváncsi vagyok arra, hogy milyen meglepetésben lesz részem a születésnapomon az nem tisztátalan kívánság!" Hát igen. Egyrészt igaz is. De másrészt meg jó volna nekünk ezt tudni? Elrontanánk a meglepetést. Szóval ne kíváncsiskodjunk feleslegesen, mert csak stresszelnénk miatta.

Mi emberek... Ne legyünk túl kíváncsiak, mert egyszer lehet olyan dolgot tudunk meg, amit jobb lett volna nem tudni, és olyan félelembe és rettegésbe ránt bennünket, hogy ez vezet majd a végzetünkhöz. Köszönöm

Ne bonyolítsuk túl a dolgokat....

Régen volt már mikor irtam eszmefutatást. Most úgy érzem meg kell tennem. Túl sok gondolat halmozódott fel bennem az utóbbi időkben....

Miért vagyunk mi emberek ennyire komplikáltak? Miért vagyunk hajlamosak mindet túlbonyolítani? Beszélünk róla nap mint nap, de sajnos mindanyian beleesünk abba a csapdába, hogy a hoszabbik utat választjuk egy nagyobb jutalom reményében. De mikor célbaérünk rájövünk, hogy minden út egy helyre vezet. Megkérdezték egyszer tőlem, hogy a gothok miért járnak temetőbe, meg erdőkbe, meg eldugott helyekre. Persze az ember mindig egy bonyolult választ vár mindenre. Jelen esetben azt várja, hogy azt mondjam, hogy azért járnak olyan helyekre, mert sátánista szeánszokat tartanak, meg áldoznak az ördögnek, meg macskák vérét isszák... HÁT NEM... A válasz ennél sokkal egyerűbb. Azért mennek olyan helyekre, mert ott nyugton vannak a csöcselékektől, és távol azoktól, akik ilyen dolgokat hisznek róluk. Tehát az ember hajlamos mindent tulbonyolítani. Rá kell jönnünk mindanyiunknak, hogy mindenre van egyszerű válasz... Igen - Nem... Rengeteg kapcsolat ez a túlbonyolitás miatt megy tönkre... Sőt családok hullanak szét. Mert összeesküvéselméleteket szövünk egymás ellen és nem tudunk egy egyszerű választ találni a kérdésekre. A stressz és az aggodalom is a túlbonyolítás következménye, mert nem tudjuk egyszerűen megoldani a problémáinkat. Mindig a nehezebb utat választjuk, pedig a szívünk mélyén tudjuk, hogy nincs különbség. Az élet bolnyolult. Mondják sokan. De miért bolnyolult? Mert nem tudunk egyszerűen gondolkodni......

Hát igen... Mi emberek nagyon bonyolult személyiséggel rendelkezünk... Túlbonyolítsuk az életet... Addig mig magával nem ránt bennünket a halálba....