2010. november 5., péntek

Reggeli agymenés

Korán reggel van. Érdekes mód reggelenként szokott lenni agymenésem. Fogalmam sincs miért. Még éjfél körül lefeküdtem aludni, szóval mondhatni, hogy kipihenten ébredtem. Régen írtam magamról, az érzéseimről, sőt volt egy időszakom, mikor elhatároztam, hogy nem is írok róluk. De úgy érzem, hogy most írnom kell. Talán nem is nektek kedves olvasóim, inkább magamnak. Összeszedni kicsit a gondolataim, értékelni pár dolgot. Hogy is érzem magam... Nem tudom. Keveredik bennem minden. Talán a bánat ami a legerősebb érzés most bennem. Hogy miért vagyok bánatos? Mert van valaki, aki iszonyatosan hiányzik nekem. Ő a párom. Sajna kicsit messze lakunk egymástól, de ez nem akadály. A szerelmünk erősebb mint az a "néhány" kilóméter. Munka téren sem állok túl jól. Tegnam hívtam fel a főnököt és mondta, hogy még nem érkezett kocsi a műhelybe, szóval most fix keresetem sincs. De azt mondta, hogy a közeljövőben lesz meló. Remélem is, mert nagy szükségem volna a pénzre. 20-án szeretnék menni Szegedre Evil's Tears koncertre. Igazából nem is a koncert miatt mennék, bár nagyon szeretem a zenekart. Igazából azért szeretnék menni, mert ott lesz a párom, és néhány ismerőssel is jó volna találkozni, akikkel eddig még nem találkoztam. Meg azért is kellene a pénz, mert szeretnék együtt karácsonyozni - szilveszterezni a párommal. De bízok benne, hogy minden megoldódik. Ő is nagyon szarul áll pénzügyileg. Neki is szeretnék segíteni, de úgy néz ki, hogy magamon sem tudok nagyon. Mindegy. Megoldódik minden időben. A szüleim úgy tanitottak, hogy amit igazán akarok az mindig meglesz. Jut eszembe szüleim... Apám nemsokára abbahagyja a melót. Kertész lévén, télen nincs annyi meló, de még pár hétig fog melózni. Hétvégéről is essen pár szó. Mivel mostanában volt a születésnapom, a barátommal, Lacival elhatároztuk hogy együtt ünnepeljük meg, mert neki is mostanában volt. Úgy volt, hogy 6 óra körül eljött hozzám és együtt mentünk venni a piákat, utána mentünk hozzá mert nála volt tartva a kis buli. Voltunk páran. Ami a lényeg, hogy mindannyiunknak kiesett pár részlet az estéből, mivel... eléggé sokat ittunk. Nekem csak akkor jött meg a hatás, mikor hazaétem és lefeküdtem az ágyra. Hát annyira kész voltam, hogy a kályhába okádtam bele. Kb 4 órán át vetettem le a bakancsom, közben meg azt hittem, hogy csak 15 perc. Sőt még a mobilom is elveszítettem, de hogy milyen körülmények között arra nem emlékszem. Mindegy, épségben hazaértem, az a lényeg. Most hétvégén nem megyek sehova. Inkább megvárom a párom, hogy hazaérjen Pestről és vele dumálgatok. Sokkal jobban szeretek vele beszélgetni, mint kint zülleni. Sőt még hideg is van, belém fagy a szar, meg még pénzem sincs. Esetleg veszek egy üveg bort és eliszogatom míg nem ér haza, de az is késéges. Lehet akkor majd aludni fogok egy kicsit, mig haza nem ér. Másik dolog... Szeretnék már verset írni, de sajnos nincs ihletem. De majd próbálok valamit összedobni és ha valami sikerül kiteszem ide. Nemsokára karácsony... Szeretem a karácsonyt. Nem vallási szempontból, hanem a hangulat miatt. Mivel terveim szerint a páomnál karácsonyozok, ez lesz az eddigi legjobb karácsonyom. Nagyon várom már. Meg ha miden sikerül, akkor karácsonyra egy ujabb piercinget kapok ez mellé tőle. Többre nem vágyom, elég ha együtt leszünk, elég nagy ajándék az nekem. Karácsony estéjén, mikor kivan világítva a város, és van hó is, vele sétálni. Olyan jó lesz. A szilveszretezést még nem tudjuk hogy lesz. Vagy elhívjuk Csontost és a párját és négyesben együtt elleszünk (ezt szeretném legjobban), vagy a punkokkal a próbateremben bulizunk. Majd még kiderül. Lényeg hogy együtt leszünk.

Na most írtam mindenfélét. Remélem megelégedtek enyivel, majd legkötelebb megint írok valamit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése