2010. június 6., vasárnap

Zene


egy zene amitől mindig kiráz a hideg...


Öröm - Elfeledett dimenzió




szövege:

Egy anyaméhben rothadó magzat,utolsó fátyolos érzelme.
Elfeledett tekintet egy kiszáradt szemgödörben.Rángatózó végtagok
Vérbe fagyva a sikoly termében.Fénytelen nappalok születése
egy oltáron,a gyertyák lángjainak dermesztő fényében.Titkos
alagutak egy folyosó végén.Csak vért láttam egy kiszáradt fa
tövében.Döglött galambok nőttek fekete ágain.Mélyen eltemetve
valahol egy ködös éjszaka.A birodalom fagyos hajnala,sötét világkép.
Egy nyálkás test vizuális gondolatai lebegtek szemem előtt.
Talán gondolkodom...Igazat adtam neki.Levetem magam a
mélybe.A halál folyamának sötét sodrásába,ahol megtaláltam
halott életem gyönyörű világát.Az elfeledett dimenzió jeges
tárházába

2 megjegyzés:

  1. ez a szám annyira jóóóóó...nemtom mikor elolvastam a szövegét csak annyi volt a reakcióm hogy bazdmeg lecineztem :D
    annyira jól megvan irva hogy leirni nem tudom :D

    VálaszTörlés
  2. Nekem egyik kedvenc számom... Érdekes érzést kelt bennem az egész szám... és tényleg kiráz a hideg...

    VálaszTörlés