Porba irt gondolatok... Félelem szőtte leplek, melyek eltakarják sovány arcod... Elhidegült érintések, dobozba zárt szerelmek, megtört barátságok hajnala... Várakozás... Gyönyör pillangóinak törött szárnyai... Jéghideg fuvallat belerágja magát lelked minden zugába... Már nincs bocsánat... Lelked elkárhozott... Csak te bolyongsz egyedül... Olcsó magány... Nem értheted a benned rejlő zürzavart... Lehet hogy nem is létezel... Lehet... Hogy...
2011. augusztus 4., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése