2010. június 14., hétfő

Kérdések amikre nincs válasz...

Gondolkozz kicsit! Jó ez neked? Miért jó fájdalmat okozni másoknak? talán ezét mert evvel saját magad keserű sorsát próbálod kicsit enyhébbé tenni? vagy mi hajt egyáltalán? Lehet hogy csak az üresség? Lehet hogy belül üres vagy? És ezt még magadnak sem mered bevallani? Azt mondod hogy vannak barátaid? És ha ők csak egy illúziók? Egy nagy átverés? Lehet hogy nincsenek? Vagy ha vannak is, miért vannak? Hogy legyen aki ádázul belédmar? Mi van a szerelemmel? Voltál már boldog egyáltalán? Vagy csak hitted hogy az vagy? Tudod te milyen valakinek könyörögni hogy ne hagyjon el? Tudod milyen mikor megalázod saját magad? És tudod milyen az mikor nem érsz el semmit? Tudod mennyit ér ez élet? Mit ér ez a pár boldog pillanat? Vajon megéri?


2 megjegyzés:

  1. Eddigi tapasztalataim alapján az ember többnyire azért okoz fájdalmat a másiknak, hogy ne egyedül szenvedjen. Társas lény, ez ebben is megmutatkozik. Ez viszont valamilyen érzésre utal, pl. szerelem, gyűlölet, csalódottság, vagy bármi más. A lényeg, hogy így elvileg nem lehet belül üres. Ha üres lenne, nem érezne semmit, és nagyon nem azzal törődne, hogy a másiknak is jusson a fájdalomból.
    A barátság relatív. Egyesek öröknek és szentnek gondolják, míg mások tisztában vannak vele, hogy minden csak a pillanatokról szól, és minden ilyesmi is csak pillanatnyi állapot.
    A szerelem szerinted egyenlő a boldogsággal? Vagy egyáltalán, magában hordozza vajon a boldogságot? Vagy talán ez is csak illúzió?
    És az élet? Az élet felbecsülhetetlen, vagy ez nem igaz?
    Egyáltalán.. Mi az, ami megéri?

    (Amúgy szerintem szükséged lenne arra, hogy találkozz egy szörnnyel. Biztos vagyok benne, hogy Téged is szívesen meghívnának ebédelni, hogy válaszaikkal segíthessenek.)

    VálaszTörlés
  2. Bocsi de ez egy személynek szólt... Tőle várok választ...

    VálaszTörlés